Ginko: az igazságért a végsőkig

Ginko ugyanolyan szilárd sarokpontja a Diabolikról szóló történetfolyamnak, mint maga a Rémület Királya. Ő is már a legelső epizódtól kezdve jelen van a sorozatban, és bár nem szerepel mindegyik epizódban, az újabb és újabb kalandok elképzelhetetlenek nélküle.

Szembenállásuk ellenére rokon vonásokat is mutat örök ellenfelével: ő is bátor, intelligens, ravasz, makacsul kitartó, mi több, szintén kivételesen erős intuíciós képességgel rendelkezik. Mindez együtt kiemeli kettejüket környezetükből, és noha nem szuperhősök, párharcuk az évtizedek során mitikus színezetet kap. Ebben a harcban Ginko (rövid és hosszú távon) szükségszerűen alulmarad, hiszen van valami, ami miatt erre a szerepre van ítélve: „tisztességes eszközökkel” játszik. Intelligenciáját, a rendőrségi állományt és hagyományos fegyvereit, nyomozati eszközeit használja, ellentétben Diabolikkal, aki behozhatatlan előnyben van maszkjai, technológiai trükkjei és mindenekelőtt gátlástalansága miatt. A párviadalnak ez az egyenlőtlen jellege csak tovább tüzeli Ginko elszántságát (megszállottságát), amivel fáradhatatlanul Diabolik és Eva Kant nyomában jár. Ha sikerül is megakadályoznia ellenfele egy-egy akcióját, valamilyen aspektusban vereséget szenved, és nem juttathatja a földi igazságszolgáltatás kezébe a rettegett bűnözőt. Illetve, amennyiben mégis eljut eddig (mert ez is többször megtörténik), a halálra ítélt Diabolik valahogyan megmenekül. Mindezek ellenére Angela és Luciana Giussani, a Diabolik sorozat megalkotói ügyeltek rá, hogy Ginko ne tűnjön „vesztesnek”. Kudarcaival együtt is megőrzi méltóságát, erőt és becsületességet mutató kisugárzását mindenki szemében.

Mindent sziklaszilárd morális meggyőződései alapján tesz, de igazságérzete indokolt esetben megengedi neki, hogy valamelyest tágítsa a törvényes kereteket, főleg egyedül végzett nyomozási akciói során. Ez jellemzően akkor történik meg, amikor éppen nem Diabolikot üldözi, hanem a legkülönfélébb bűnügyekkel foglalkozik (például a Szörnyek rejtekhelye c. epizódban). Ilyenkor az is gyakran előfordul, hogy időlegesen szövetségre lép Diabolikkal, Eva Kanttal vagy mindkettőjükkel. Amint aztán együtt célhoz érnek (ártalmatlanná tesznek egy bűnözőt, megakadályoznak valamit, vagy éppen megmenekülnek), visszaállnak az eredeti szerepek, és Ginko újra csak az ellenfelet látja a Rémület Királyában.

A sötétség a fény által definiálódik. Még a Diabolikban is, amelyben a morális értékek a címszereplő révén erősen relativizálódnak. Ginko iránytű és ellenpont. Az a fénysugár, amely kiemeli Diabolik félelmetes árnyékát.

Ginko ugyanolyan szilárd sarokpontja a Diabolikról szóló történetfolyamnak, mint maga a Rémület Királya. Ő is már a legelső epizódtól kezdve jelen van a sorozatban, és bár nem szerepel mindegyik epizódban, az újabb és újabb kalandok elképzelhetetlenek nélküle.

Szembenállásuk ellenére rokon vonásokat is mutat örök ellenfelével: ő is bátor, intelligens, ravasz, makacsul kitartó, mi több, szintén kivételesen erős intuíciós képességgel rendelkezik. Mindez együtt kiemeli kettejüket környezetükből, és noha nem szuperhősök, párharcuk az évtizedek során mitikus színezetet kap. Ebben a harcban Ginko (rövid és hosszú távon) szükségszerűen alulmarad, hiszen van valami, ami miatt erre a szerepre van ítélve: „tisztességes eszközökkel” játszik. Intelligenciáját, a rendőrségi állományt és hagyományos fegyvereit, nyomozati eszközeit használja, ellentétben Diabolikkal, aki behozhatatlan előnyben van maszkjai, technológiai trükkjei és mindenekelőtt gátlástalansága miatt. A párviadalnak ez az egyenlőtlen jellege csak tovább tüzeli Ginko elszántságát (megszállottságát), amivel fáradhatatlanul Diabolik és Eva Kant nyomában jár. Ha sikerül is megakadályoznia ellenfele egy-egy akcióját, valamilyen aspektusban vereséget szenved, és nem juttathatja a földi igazságszolgáltatás kezébe a rettegett bűnözőt. Illetve, amennyiben mégis eljut eddig (mert ez is többször megtörténik), a halálra ítélt Diabolik valahogyan megmenekül. Mindezek ellenére Angela és Luciana Giussani, a Diabolik sorozat megalkotói ügyeltek rá, hogy Ginko ne tűnjön „vesztesnek”. Kudarcaival együtt is megőrzi méltóságát, erőt és becsületességet mutató kisugárzását mindenki szemében.

Mindent sziklaszilárd morális meggyőződései alapján tesz, de igazságérzete indokolt esetben megengedi neki, hogy valamelyest tágítsa a törvényes kereteket, főleg egyedül végzett nyomozási akciói során. Ez jellemzően akkor történik meg, amikor éppen nem Diabolikot üldözi, hanem a legkülönfélébb bűnügyekkel foglalkozik (például a Szörnyek rejtekhelye c. epizódban). Ilyenkor az is gyakran előfordul, hogy időlegesen szövetségre lép Diabolikkal, Eva Kanttal vagy mindkettőjükkel. Amint aztán együtt célhoz érnek (ártalmatlanná tesznek egy bűnözőt, megakadályoznak valamit, vagy éppen megmenekülnek), visszaállnak az eredeti szerepek, és Ginko újra csak az ellenfelet látja a Rémület Királyában.

A sötétség a fény által definiálódik. Még a Diabolikban is, amelyben a morális értékek a címszereplő révén erősen relativizálódnak. Ginko iránytű és ellenpont. Az a fénysugár, amely kiemeli Diabolik félelmetes árnyékát.